- tájékoztatta Wilhelm Gábor projektvezető régész az MTI-t pénteken. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a hozzávetőleg 43 hektárnyi területen május 15. óta végeznek teljes felületű feltárásokat. Eddigi munkájuk során a 2. századtól az 5. század elejéig datálható szarmata és a 7. századtól a 9. század elejéig keltezhető avar kori települések nyomaira bukkantak.

A hét lelőhely egyikén egy Krisztus utáni 5. század első felére, a hun korra tehető, észak-déli fekvésű, úgynevezett padmalyos sírt találtak. A feltehetően a sírrablók elleni védelmet szolgáló temetkezésre jellemzően a testet a téglalap alapú sírgödör oldalában kialakított üregbe fektették.

A módos férfi keleti típusú, rövid tőrkardját veretes hüvelyben tárolta, és mellette a tőrjének hüvelyét díszítő arany veret is napvilágot látott. Két öntött arany csatot is rejtett a sír a halott lábainak közelében, ezek a lábbeli szíjazatához tartoztak. A férfi feje alól egy öntött arany hajkarika került elő. A sírgödör északi végében pedig egy tipikusan erre a korszakra tehető szürke, fényezett felületű, korongolt korsót is rejtett a föld.

Wilhelm Gábor kiemelte: a négy arany tárgy jelentőségét jelzi, hogy a múzeum gyűjteményébe hasonló korú és gazdagságú temetkezési lelet még nem került be. Mint mondta: a hun korból pár tucat hasonló, padmalyos temetkezés ismert ugyan a Kárpát-medence területén, de a Duna-Tisza-közéről ez az első ehhez a korhoz köthető, hiteles körülmények között megfigyelt sír.

Az eddigi munkák során előkerült további leletek mind azt bizonyítják, hogy igen sűrű településhálózat volt ezen a területen mind a szarmata, mind pedig az avar korban. Egyes lelőhelyeken sok római importból származó kerámiát találtak, de jelentősnek tekinthető annak a kiöntőcsöves korsó maradványainak előkerülése is, ami szintén a hun korra tehető.

A terepmunkák várhatóan november közepén fejeződnek be.