Városlista
2026. június 4, csütörtök - Bulcsú

Hírek

2018. Február 06. 05:00, kedd | Belföld
Forrás: mti

Az engedély nélküli agancsgyűjtés tetemes bírsággal sújtható

Az engedély nélküli agancsgyűjtés tetemes bírsággal sújtható

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható

- hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

Kosaras Zoltán hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni.

Az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, "zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban - rudliban - akár több száz állat is lehet.

Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni.

Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat - jegyezte meg.

A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.

Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta: a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart.
2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található. Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető - mondta.

A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.

Címkék: agancs, trófea

Ezek érdekelhetnek még

2026. Június 04. 18:00, csütörtök | Belföld

NAK: nem szabad az utolsó pillanatra hagyni az egységes kérelmek benyújtását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra kéri a gazdálkodókat, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra az egységes kérelmek benyújtását - közölte a NAK szerdán az MTI-vel.

2026. Június 04. 14:00, csütörtök | Belföld

OECD: 1,6 százalékos lehet az idei magyar bővülés

Az OECD legfrissebb előrejelzésben 1,6 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol az idei évre a tavalyi 0,5 százalék után. A jelentés összeállítói a tavalyi 3,4 százalékot követően 2,8 százalék globális bővülést várnak.

2026. Június 04. 10:00, csütörtök | Belföld

Macron: új korszak kezdődött Magyarországon

A Magyar-kormány megválasztásával új korszak kezdődött Magyarországon és Európa számára is új korszak kezdődött Magyarországgal

2026. Június 04. 08:30, csütörtök | Belföld

Pulics Gergely: Én és a Kopóm!

Gyermekkori szerelemből életforma – Pulics Gergely sorai