Hírek
2012. Február 01. 08:00, szerda |
Belföld
Forrás: mno.hu
Az „Új Unalom” mindenhol tanyát vert
Brit kritikusok nemrég arról cikkeztek, hogy a 21. század elején új korstílus született: az „Új Unalom”, amely az egész populáris kultúrára kiterjesztette színtelen-szagtalan befolyását.
A kommersz művészet nagyüzemi előállítói a profit maximalizálására törekednek, ezért óvakodnak mindentől, ami esetleg sértheti valamilyen potenciális vásárlói csoport érzékenységét.
Az unalom mindenhol tanyát vert: felcsendül a futószalagon készült popslágerek konzervritmusaiban, ott vibrál az ezeket öklendezésig ismétlő tévés karaoke-sztárok többé-kevésbé pontos, de garantáltan személytelen előadásában, és ott bujkál a vértelen, PG-13 besorolású akciófilmek kockái mögött is. A fősodor talán széles, de igen sekély: a szegények, a kisebbségek, a fogyatékosok – tehát azok, akik szerencsétlen, szomorú életükkel megsérthetik komfortzónánkat – kiszorulnak belőle.
Van azonban egyetlen terület, amelyet nem érhettek el az unalom sikamlós csápjai. A képregényeké. Ez a műfaj vitathatatlanul a popkultúra része, azonban sajátosságainak hála egyelőre nagyrészt kimaradt a globalizált jellegtelenség-dömpingből. Az okokat hosszan lehetne sorolni, a műfaj fiatalságától kezdve a fejlődést gátló, megcsontosodott intézmények hiányáig – de persze mindezek eltörpülnek a legfontosabb mellett: hiányoznak a más területeken megszokott iszonyatos tétek, amelyek kiölik a kreativitást, és biztonsági játékra kényszerítik a cégeket.
Nem nehéz meglátni a különbséget egy milliós effektekkel telezsúfolt hollywoodi szuperprodukció és egy évezredes, ráadásul teljesen ingyenes technikával megrajzolt papírköteg között. Ahogy azt sem, hogy utóbbi összehasonlíthatatlanul több ötletet bír el, hiszen sem cselekményét, sem vizualitását nem korlátozzák anyagi vagy technikai korlátok. Ezeknek köszönhetően a képregény ma a leginkább szerzői műfaj. Míg egy hollywoodi filmnél tucatnyi különféle marketinges adagolja a patikamérlegen kimért nézőcsábító összetevőket (ezért van minden tesztoszteronszagú akciómoziban valamilyen félresikerült szerelmi szál, vagy legalább egy aranyos kutya), addig a képregényeknél az alkotók kis csapata határoz meg mindent, a hátterektől a végkifejletig.
Minden jelentősebb szerző markánsan különböző nézőpontot hoz magával. Indián FBI-ügynök drogbárókat üldöz Amerika legszegényebb rezervátumában, megelevenedett fantasy-hős nyomoz író apja után, mesefigurák próbálnak hozzászokni a nagyon is valós New York-i élethez – ez csak néhány a comics legnagyobb sikerei közül az utóbbi pár évből. A képregényboltok polcainak műfaji kavalkádjában békésen megfér egymás mellett a pszichotriller és a dadaista bohózat. Még az igazán jövedelmező franchise-okat birtokló nagy kiadók is mernek olyan lépéseket tenni, amiket bárhol máshol a szórakoztatóiparban bizonyára a közelgő őrület jelének tekintenének. Ezek a merész megbízások – melyek általában valamilyen teljesen ismeretlen underground-csillagot emelnek be a fősodorba – biztosítják, hogy a szuperhősös vonal se fulladjon unalomba.
Magyarországon ezek a könyvek sokáig lenézett, „bűnös” szórakozásnak számítottak: a rajongók bizonyára máig nem felejtették el Bölcs István kritikus mélyenszántó szavait, miszerint a képregény „lebutított műfaj, mely azoknak szól, akik nem tudnak olvasni”. Mára kicsit jobb a helyzet, a komolyabb lapok is foglalkoznak a filmadaptációknak köszönhetően néha egész sikeres képregény-megjelenésekkel, és egyre többen kezdik felfedezni a műfaj rejtett mélységeit. Képregényt megjelentetni ennek ellenére továbbra is kockázatos vállalkozás, különösen sorozatban, hónapról hónapra. Ezekre a sorozatokra pedig szükség van, főként ahhoz, hogy kialakulhasson egy elhivatott vásárlói réteg, melyre később kevésbé ismert műveket, esetleg nagy, önálló magyar sorozatokat lehet építeni.
Ezért különösen fontos, hogy a Kingpin kiadó új sorozatot indít a Marvel szuperhőseinek főszereplésével. A Marvel + kéthavonta jelenik majd meg, először január végén, február elején, Vasember főszereplésével. Brian Michael Bendis és szerzőtársai nyilvánvalóan nem váltják meg a világot – a kemény öklű, gyors nyelvű szuperemberek polgárháborúja azonban garantáltan jobb szórakozás lesz, mint bármi, amit Hollywood robotpilótán üzemelő blockbuster-gyártósora az utóbbi öt évben összehozott.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen