Várhatóan szeptemberben adja ki az állásfoglalását Brüsszel a paksi bővítés ügyében, akkor dől el a beruházás sorsa. A Portfolio információi szerint az Európai Bizottság két feltételt támaszt a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Egyrészt megkívánja a magyar államtól, hogy az új blokkal kapcsolatos ügyek és a felügyelet különüljön el a jelenlegi erőmű-felügyelettől, illetve egyéb energetikai szakpolitikáktól, amelyek jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak. Ezzel valószínűleg a bizottság a projekttel kapcsolatos átláthatóságot erősítené. A másik feltétel piaci jellegű: Brüsszel szeretné, ha a megtermelt villamos áramot nem az MVM Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek értékesítenék, amely majd továbbadja azt, hanem áramtőzsdén keresztül adják el.

Sajtóinformációk szerint azonban nem csak ez a két megoldás létezik, olyan kitételt is megfogalmazhat Brüsszel, hogy az áramértékesítés egy harmadik cégen át történjen, amely elkülöníthető az államtól. A bizottságot vélhetően az MVM-csoport körüli piaci koncentráció zavarná, továbbá igyekszik elérni, hogy az erőmű minden szereplőnek azonos piaci feltételek mellett értékesítse az előállított villamos energiát, és garantálja, hogy állami cégeknek nem ad versenyelőnyt. Az Európai Unió azt vizsgálja, hogy az új erőmű képes lesz-e a saját lábán megállni, vagy állami támogatás szükséges a megvalósításhoz.

Ha a vizsgálat alapján szükséges az állami támogatás, akkor azt kell mérlegelniük, hogy ez nem torzítja-e jelentősen a piaci folyamatokat. A Paks II projekt megtérülési számítása alapján a két újonnan épülő, 1200 megawattos blokk 50,5-57,4 eurós piaci ár mellett térül meg a hatvanéves élettartam végére. A kabinet paksi bővítésről készült szakértői vizsgálata legalább hatvanöt eurós átlagos áramárral számol az említett időszakra, így megtérülést, hasznot ígér a beruházásnál.

Ahogy arról korábban írtunk, lapunk kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette: Brüsszel jóváhagyását követően hívhatja le hazánk a paksi beruházáshoz szükséges orosz hitelt. A legfeljebb tízmilliárd euró összegű állami hitel lehívása után indulhat el a beruházás, a projekt teljes költsége tizenkétmilliárd euró körül alakul a tervek szerint. A fennmaradó részt Magyarország állja. Hazánk a hitelt huszonegy év alatt fizeti vissza, az első hét év után az összeg huszonöt százalékát, majd a következő hét-hét évben harmincöt, majd negyven százalékot.

Ám mivel a szerződés szerint 2025-26-ig nem kezdjük meg a törlesztést, így a futamidő harminc évre tehető. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor közölte: Magyarország kész és képes lehet arra, hogy az orosz hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani.