Az idény eredetileg november 1-jén indult volna, ám a kosarasok kizárását (lockout) júliusban elrendelő David Stern NBA-főigazgató szerint december közepétől még mindig van esély egy 82-ről 72 meccsesre rövidített alapszakaszra, ha a kosarasok aláírják a megállapodást.

Az NBPA azonban – miután a liga múlt héten közölte, hogy nem tesz több engedményt – bíróság elé vitte az ügyet, trösztellenes pert indítva a klubtulajdonosok ellen Minnesota és Kalifornia államban, hangsúlyozva: a lockout illegális és árrögzítésre irányuló szervezett bojkott, amely gátolja a szabad kereskedelmet, és a liga utolsó ajánlata megfosztaná a játékosokat a szabadpiaci feltételektől. Az alkudozás központi vitatémája az évi 4,3 milliárd dollárt kitevő bevételek megosztása: a kosarasok hajlandónak mutatkoztak rá, hogy az eddigi 57 helyett 52 százalékra vigyék le saját összrészesedésüket, a klubtulajdonosok azonban – a múlt szezonbéli, együttesen állítólag 300 millió dollárra rúgó veszteségeikre hivatkozva – ragaszkodnak az 50-50 százalékos felosztáshoz. A játékosok emellett elfogadhatatlannak tartják a klubonként 45 millió dolláros fizetési maximumot is.

Érdekes módon ugyanakkor az amerikaiak felettébb közönyösek a lockout iránt: nemrég arra a kérdésre, hogy hiányoznak-e az NBA-mérkőzések, az 1179 válaszadó 76 százaléka felelt nemmel. Tizenkét százaléknyian viszont már szeretnék, ha zajlana a bajnokság, további 12 százalék pedig nem foglalt állást. Legutóbb az 1998–99-es idényben volt bérvita a felek között, akkor olyannyira elhúzódtak a tárgyalások, hogy az alapszakaszban a tervezett csapatonkénti 82 mérkőzés helyett csak 50-et játszottak le.