Horváth László (független) polgármester az MTI-nek szerdán azt mondta: évek óta ismétlődő problémáról van szó, amely idén azért vetődött fel sokkal élesebben, mert a szokottnál jóval hamarabb érik a szőlő. A turisztikai csúcsszezon közepén kora reggeltől estig 10-12 másodpercenként durrognak a hangágyúk, és emiatt nagyon sok vendég elmegy a településről - mondta a polgármester.

Az önkormányzat korábban megtiltotta például a hétvégi fűnyírást is a belterületén, de külterületről származó zaj ügyében nem illetékes. A csendháborítás rendőrségi hatáskörbe került, valamint a kormányhivatal környezet- és természetvédelmi hatósága intézkedhet ilyen ügyekben - ismertette a polgármester. Hozzátette: volt, aki rendőrségi feljelentést tett, de előfordult már önbíráskodás is, megrongáltak egy hangágyút.

Laposa Bence borász, a tóhoz tartozó három megye és hat borvidék több borászatát, borbárát, éttermét, cukrászdáját képviselő egyesület, a Balatoni Kör elnöke, a Laposa Birtok ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a tó északi partján is akadnak lakossági panaszok, de kevesebb, mivel ott inkább hálókkal védik a szőlőt a madaraktól. A háló nagyon drága, így aki nem bortermelő, hanem csak szőlőt termeszt eladásra, nem tudja kigazdálkodni az árát. A szőlőtermesztés a Balaton-régió meghatározó ágazata, és a gazdáknak az egész évi munkájukat kell ilyenkor megvédeniük a seregélyektől - tette hozzá.

Balassa Balázs, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerint nagyon nehéz megtalálni a mindenki számára megnyugtató megoldást. Kifejtette: a szőlő a térség fontos növénye, a bor pedig az egyik legfontosabb gasztronómiai terméke. Ha nem védekeznek a gazdák, a munkájuk kárba veszhet, viszont a védett seregély ellen csak humánus módon szabad fellépni. Azt is látni kell azonban - tette hozzá -, hogy a Balaton egyre inkább turisztikai régió, a vendégek és a turizmusból élő emberek pedig mind kevésbé tolerálják a szőlőműveléssel járó zajt, köztük például a motoros permetezőgépét is.