Magyarország egy helyet javított pozícióján, így a vizsgált 42 ország között a 30. helyezett - derül ki a Gfk szerdán közzétett vásárlóerő elemzéséből.
A vásárlóerő a tanulmányban az adózás után egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást, értékei nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A GfK a vásárlóerő tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig.

Az elemzés szerint Európa 42 országának lakossága 9,18 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 672 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, amely csupán 0,3 százalékkal magasabb 2015-höz képest. A minimális változás hátterében részben árfolyamhatások, részben pedig a nagyobb európai országokban stagnáló gazdasági növekedés áll.

A tíz legtehetősebb országban az európai átlag több mint másfélszeresét költhetik el egy évben, miközben 25 ország az átlag alatti összegből él. A leggazdagabb ország Liechtenstein egy személyre jutó 63 011 eurós, azaz az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével, a sereghajtók pedig Ukrajna 803 és Moldova 1148 euróval.

A legtehetősebbek tízes "klubjának" tagjai nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. A legszembeötlőbb Nagy-Britannia visszacsúszása a korábbi 6. helyről a 10. helyre.

Magyarország az idén a 30. helyen szerepel, míg az elmúlt három évben a 31. helyen volt. A hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index a tavalyi 38,4 százalékról 40,6 százalékra nőtt, a magyar lakosság az európai átlag mintegy kétötödéből gazdálkodik. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.

Az országban Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlagos vásárlóerő, 6963 eurós értéke eléri az európai átlag 50 százalékát, és mintegy 26 százalékkal meghaladja a magyarországi átlagot. Az ország 19 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel, ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók. A legszegényebb régió továbbra is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol évi 4152 eurós vásárlóerő jut egy főre, ami az országos átlagtól 25 százalékkal marad el.

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség tovább mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhe csökkenése idén is folytatódott (127,2-ről 125,5-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,1-ről 74,8-ra nőtt). Ez a tendencia általánosságban igaz a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.

Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is csökkent, az V. és a VI. kerületet kivéve. Legnagyobb mértékű csökkenés a XXIII. és a III. kerület esetében figyelhető meg.

Az 5000 főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Üröm (150,5), Paks (146,8), Nagykovácsi (144,8), Budaörs (139,8) és Solymár (135,3) áll.