A Műegyetemen készült űreszköz többszöri halasztás startolhat márciusban Kazahsztánból. A zsebműhold egy orosz Szojuz/Fregat rakétával az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.

A Műegyetemen már több hasonló űreszköz is készült, a SMOG-1 elődei a Masat-1 és a SMOG-P műholdak voltak. Mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK).

A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével, küldetésével világrekordot felállító elődjével: az 5-ször 5-ször 5 centiméteres SMOG-P-vel. A műhold tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű lesz.

A SMOG-1 féléves tesztelésen esett át, amelyen a műegyetemi csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. Az eredmények alapján a műhold felkészült a küldetésre.

A zsebműhold 6 éven keresztül teljes egészében a BME-en készült oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, képzési keretbe illesztve, szponzorok segítségével készült. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség - elektroszmog - vizsgálata, erre utal a műhold neve is.

Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja.

A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, hogy bekerüljön az Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, valamint Föld-megfigyelési feladatokat végez.

A beszámoló szerint a több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy a pályára állás után - a többszöri Föld-kerülés miatt - hosszabb időt vesz igénybe, míg a SMOG-1 felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit és aktiválja működését.