Tóth Csaba országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: 1417 településen senki sem jelentkezett dohánybolt üzemeltetésére, így ezekre újabb pályázatot írnak ki.
Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy csaknem másfél ezer településen egy ideig biztosan nem lehet majd cigarettát kapni, ami a feketekereskedelem élénküléséhez vezet, vagy "a kiskertekben megindul a háztáji dohánytermesztés".
A szocialista politikus az MTI kérdésére hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy mozgó boltok árulják a dohánytermékeket, noha a trafiktörvény ezt lehetővé teszi. Azt mondta: az emberek nem fognak a falu végén vagy a buszmegállóban várni a cigarettát áruló kisteherautóra.
Az MSZP-s politikus arról is szólt, hogy a koncessziót húsz évre nyerhetik el a pályázók, bizonytalanságot okoz azonban, hogy a törvény elfogadása óta kétszer bővítették az árusítható termékek körét, mivel kiderült, hogy csak dohánytermékek értékesítéséből az üzletek nem tudnak megélni.
Szerinte nem reális az sem, hogy a trafikok - amint arra a törvény lehetőséget ad - már május 1-jén kinyissanak, ugyanis a győzteseket csak április 23-ig hirdetik ki.
Azt is mondta: az állami tulajdonú Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. egyelőre fantomszervezetnek tűnik, így nem tudni, hogyan bírál majd el a határidőig több mint tizenötezer pályázatot.
Tóth Csaba megkérdőjelezte, hogy a trafiktörvény teljesíti majd elsődleges célját: azt, hogy meggátolja a fiatalkorúak cigarettavásárlását, illetve a másodlagost, hogy megváltozott munkaképességű és tartósan munkanélküli embereknek adjon megélhetést a dohányboltok üzemeltetésével. Szerinte a jogszabály csak a dohánypiac újrafelosztását szolgálta, ez azonban átgondolatlanul történt meg.
További veszélynek nevezte, hogy az állam dohányértékesítésből származó adóbevételei csökkenni fognak, és ezt máshonnan kell majd pótolni, illetve hogy sok kisvállalkozás jut nehéz helyzetbe, miután a vegyesboltokban nem lehet majd cigarettát kapni, a forgalom csökkenése miatt pedig ezrével szűnnek meg a munkahelyek.