A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban eddig 1321 milliárd forint érkezett, amivel pedig hazánk, a felfüggesztések ellenére, az uniós középmezőnyben van - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés európai ügyek bizottságában.

Navracsics Tibor felidézte: tárcája 2024. január 1-jétől működik ebben a szervezeti keretben, amely azóta rengeteg hasznot hozott a területfejlesztésben.

Leszögezte: az uniós források megkerülhetetlenek a magyar fejlesztéspolitikában. Több ezer olyan kedvezményezett volt az elmúlt időszakban, akik az uniós forrásoknak köszönhetően tudták végrehajtani fejlesztéseiket - emlékeztetett.

Elmondta azt is, hogy nem az alá-, hanem a mellérendeltségen alapul a fejlesztések logikája, ennek legjobb példája a Versenyképes járások program, amely nagyon jó eredményeket hozott az első lezárt évben. Budapest különleges helyzetben van, mára még inkább "elhúzott" mind az EU, mind Magyarország fejlettségi átlagától.
A járványig kifejezetten dinamikus volt a többi régió felzárkózása is, ekkortól figyelhető meg egyfajta megtorpanás, noha egyes térségek mára ismét megkezdték a felzárkózást - fejtette ki.

Hozzátette, az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében az uniós fejlesztési források kétharmada a felzárkóztatandó régiókba megy, ezek felzárkózását így nem segíti a területfejlesztési alapok felfüggesztése. Mindez az EU versenyképességét is gyengíti, hiszen Magyarország az uniós forrásokat leghatékonyabban felhasználó tagállamok közé tartozik - mutatott rá.

A 2014-20-as időszakban 52 ezer sikeresen megvalósult magyar projektről számolt be, hozzátéve, a 2021-27-es időszak politikailag bonyolultabb környezetben zajlik.

Felidézte, hogy amikor ez a kormány megalakult, nem volt megállapodása az Európai Bizottsággal sem a kohéziós, sem a helyreállítási forrásokról, ezért a legfontosabb az volt, hogy megelőzzék az uniós forrásvesztést.

Nagy sikerként említette, hogy 2022 decemberében sikerült megkötni a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal a kohéziós pénzek vonatkozásában, ami lehetővé tette, hogy az operatív programok pénzei megnyíljanak számunkra. Arról is sikerként emlékezett meg, hogy az EU Tanácsa elfogadta a helyreállítási és rezilienciaépítési nemzeti tervünket.
Összegezve kijelentette, a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban eddig 1321 milliárd forint érkezett, ebből idén 439 milliárd, amivel Magyarország az uniós középmezőnybe tartozik a felfüggesztések ellenére. A felhasználásban még jobban teljesítünk időarányosan, mint az előző költségvetési időszakban - jelezte.

A helyreállítási és rezilienciaépítési alapról szólva elmondta, 2026 nyár végéig kell az ebből finanszírozott projekteknek működniük, ám gyakorlatilag az összes tagállam saját nemzeti terveinek módosításán dolgozik, Magyarország is. Abban bízunk, hogy már a választásokig el tudunk érni további engedményeket - jegyezte meg, felidézve a pedagógusbér-emelési program példáját.

Budapest fejlesztésére kitérve elmondta, hogy 54 milliárd forint uniós támogatásból nemrég 51 villamost szerezhetett be a főváros, az Egészséges utcák programra pedig 25 milliárd forintos uniós támogatás jut. A fenntartható városfejlesztési program keretében 581 milliárd forintból országszerte 42 település valósíthat meg beruházásokat, a foglalkoztatásfejlesztési programra 70 milliárd forint érkezik, de az eddigieken túl 200 újabb bölcsődét is fel tudnak újítani uniós forrásból - számolt be a miniszter.

Hollik István (KDNP) kérdésre válaszolva Navracsics Tibor kiemelte:

fontos támogatni Budapestet, hiszen kiélezett versenyben vesz részt más régiós fővárosokkal, de Budapestnek is nagyobb szerepet kell vállalnia a többi magyarországi régió felzárkóztatásában.
Dudás Róbert (Jobbik) felvetésére reagálva felidézte: 2022-ben Magyarország abban állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy az uniós 15 százalékos átlagra visszük le az egyajánlatos közbeszerzések arányát, ehhez mára közel járunk.

Elmondta azt is, hogy maga az Európai Ügyészség vezetője ismerte el: jobb a kapcsolatuk a magyar bűnüldöző szervekkel, mint sok, az Európai Ügyészséghez már csatlakozott országban.

Hegedűs Barbara (Fidesz) érdeklődésére a 2028-34-es költségvetés jelenlegi tervezetét nem nevezte túl bíztatónak, jelezte azonban, hogy azon még komoly változtatások várhatók, ezen dolgozik a magyar kormány is.

Tessely Zoltán (Fidesz) kérdése kapcsán leszögezte: sok esetben korrupciós cselekménynek minősülnek olyan esetek is, amelyeknél egyszerűen hibákról, tévedésekről van szó, hangsúlyozva, hogy Magyarország így is a legjobb teljesítményű uniós országok közé tartozik.

Kitért arra is: sokkal nehezebb körülmények között is jobb eredményeket tudunk elérni az uniós források felhasználásban, mint Lengyelország, amelynek esete bizonyítja, hogy a források felfüggesztésének valójában politikai oka van.