- írja Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke a Project Syndicate blogján megjelent írásában.
A bankszakma a bizalomra épül. Míg a bizalmat megszerezni évekbe telik, lerombolni akár egy pillanat műve is lehet - hangsúlyozza írásában a francia jegybank, a Banque de France, majd az Európai Központi Bank egykori elnöke, a vezető pénzügyi szakembereket és elismert közgazdászokat tömörítő Group of Thirty (G30) tanácsadó testület jelenlegi elnöke.

A 2008-as globális pénzügyi válságot kiváltó események, illetve az azt követő sorozatos banki botrányok, például a LIBOR (a pénzügyi ügyletekben referenciaként használt londoni bankközi kamatláb) manipulálása, valamint más különféle pénzmosási ügyek mind a pénzügyi szakma morális romlását mutatják - mutat rá, megjegyezve, hogy voltak ugyan próbálkozások a helyzet orvoslására, de bőven van még ok aggodalomra a pénzügyi rendszerben továbbra is uralkodó kockázatvállaló kultúra miatt. A pénzintézeti vezetőknek a vállalati kultúra megváltoztatására tett ígéreteit sajnos gyakorta nem követték hatékony intézkedések.

A bankok valóban nagy árat fizettek vétkeikért bírságok, kártérítések és szigorúbb szabályozás formájában - ismeri el Jean-Claude Trichet, hozzátéve, hogy ez mintegy 300 milliárd dollárjukba került eddig. Megjegyzi azonban, hogy nagy árat kellett hogy fizessenek a bankok tetteinek közvetlen és közvetett terheit viselő vétlen adófizetők is. Az igaz, hogy a pénzügyi bűncselekmények elkövetői közül néhányan valóban rács mögött kötöttek ki, balgaság lenne azonban azt gondolni, hogy ettől mindjárt a pénzügyi kultúra is megváltozott volna.

Ahhoz, hogy a bankok és pénzintézetek betölthessék a növekedés és a munkahelyteremtés támogatásában rájuk háruló kulcsfontosságú gazdasági szerepet, a bankoknak vissza kell szerezniük a közvélemény bizalmát - szögezi le Jean-Claude Trichet.

A szabályozás és a felügyelet szigorítása erre nem a legmegfelelőbb módszer, ugyanis a helyes vállalati működést a helytelentől elválasztó kulturális különbségek kívül esnek a szabályozó és a felügyeleti hatóságok kompetenciáján. Azonban ha a bankok nem lesznek saját erejükből úrrá ezen a kulturális kihíváson, a közvélemény nyomása miatt a szabályozásnak szigorodnia kell - figyelmeztet Jean-Claude Trichet, megjegyezve, hogy a pénzintézetek eddig tett lépései sajnos nem túl meggyőzőek.

A megfelelő vállalati kultúra kialakításához nem elegendő a szabályok és rendelkezések pontos betartása, hanem a mindennapi működést kell az etikai követelményeknek megfelelő módon megváltoztatni. Ez persze időigényes folyamat, az alkalmazottak gondolkodására kell hatni, önmaguk ellenőrzésére kell szoktatni őket. Szükség van a helyes magatartás előnyeit és a helytelen magatartás negatív konzekvenciáit feketén-fehéren megfogalmazó, írásban lefektetett magatartási kódexre is. Önmagában persze ez sem elegendő. Az alkalmazottaknak folyamatos szoktatással kell elsajátítaniuk a szigorú magatartási normákat követő, szilárd erkölcsi értékekre támaszkodó vállalati kultúrát. Elengedhetetlen, hogy a magatartási kultúra, mint követelmény a bankok felvételi, elbocsátási és előmeneteli rendszerének is integráns részévé váljon.

A jegybankok vezetői sajnos megütközéssel tapasztalják, hogy számos bank vezetése édeskeveset tett még a vállalati kultúra magatartási hiányosságainak az orvoslására. A rendezés azonban már nem várathat magára tovább. Vagy a bankok reformálják meg magukat, vagy további felügyeleti szigorításokkal kell szembenézniük - figyelmeztet a Project Syndicate blogján megjelent írásában Jean-Claude Trichet, az EKB egykori elnöke.