A MAT a NATO megalakulásának 75. és Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából "Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia" címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország 25 éve a szövetség tagja, ezért joggal lehet és van is véleménye, ez pedig az, hogy a legfontosabb prioritás a béke. Kiemelte: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások érdekében.

Hozzátette: Magyarország régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP 2 százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését.

Hangsúlyozta: szuverén, erős nemzeti haderő nélkül "nincs értelme a NATO-nak", ezért nevezte rendkívül fontosnak, hogy minden ország fejlessze haderejét. Elmondta: a NATO képes volt adaptálódni a megváltozott világpolitikai helyzethez, és bebizonyította, képes és alkalmas arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes hatékony elrettentést és védelmet nyújtani az aktuális fenyegetések ellen.

Szólt arról is, Magyarország igyekszik aktívan alakítani a nemzetközi környezetet, a második fél évben esedékes európai uniós soros elnökségben a védelem kérdése kiemelt prioritást fog élvezni. A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelempolitikája mellett, és fontosnak tartja, hogy az ebben rögzített célok megvalósuljanak, az európai katonai reagálóképesség pedig növekedjen.

Szükséges, hogy az EU képes legyen válságokra reagálni, határain belül vagy kívül - mondta, megjegyezve, a képességfejlesztés és hatékonyságnövelés mellett rendlívül fontos a védelmi-technológiai bázis fejlesztése is. Európa védelmi ipara nem áll készen arra, hogy bármilyen biztonsági kockázat megjelenése, növekedése esetén stratégiai készleteiről gondoskodni tudjon - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok stratégiai tartalékai kiürültek, amivel nőttek biztonsági kockázataik.

A miniszter elmondta: olyan Európára van szükség, amely önállóan is képes garantálni állampolgárai biztonságát, amely erős és szuverén nemzetállamokra, valamint versenyképes európai védelmi iparra épít. Szavai szerint a blokkosodás helyett konnektivitásra van szükség, és olyan Európára, amely inkább előbb, mint utóbb, magába foglalja a Nyugat-Balkánt is.

Ennek érekében a magyar kormány azon dolgozik, hogy erősítse az ország védelmi képességeit. Prioritássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, és a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulóivá váltunk - jegyezte meg. Megemlítette a védelemre fordított költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet-orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre - mondta.

Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővé kíván válni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására - emelte ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében arról beszélt, a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára, és ez érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra is. De ez nem zárja ki, hogy együttműködést folytassunk más térségekkel - jegyezte meg, hozzátéve, ehhez azonban szükséges az erős és tartalmas transzatlanti együttműködés.