Az államtitkár az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában elmondta: idén a közgyűlésen a kormányzatok, jegybankok, pénzügyi szektor szereplői az éghajlatváltozás, adósságcsökkentés és a digitális átállás kérdéseire keresnek megoldásokat.

Kitért arra, hogy az IMF kedden közzétett legfrissebb előrejelzésében rámutatott: a világjárvány és az orosz-ukrán konfliktus miatti gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik, és egyenetlen lesz. Az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3 százalékos növekedését jelzi 2023-ra a World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre minimálisan lassuló, 2,9 százalékos bővülés követ majd. Európában mindössze 0,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami nagy kihívások elé állítja a kontinens országait.

Tóth Tibor szerint Magyarország szempontjából az IMF viszonylag pozitív képet fest, jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedést várnak, ami a legmagasabb a V4-országok között, és több mint kétszer nagyobb az unió egészére jelzett 1,5 százaléknál.

Az inflációval kapcsolatban megerősítették, hogy idén egyszámjegyű lehet a mutató, év végére kevéssel 8 százalék feletti fogyasztói árindexet, jövőre 6,6 százalékos inflációt várnak. Ez összhangban van a tárca által jövőre jelzett 6 százalékos inflációval - mondta. A folyó fizetési mérleg 0,9 százalékos GDP-arányos hiányát vetítik előre, ami hasonlóan kedvező, mint a PM várakozása. Ez megerősíti a magyar gazdaságpolitika teljesítményét - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások jelentősen átalakultak, míg 2008-as válság idején az akkori kormányzat pénzügyi támogatást kért, a jelenlegi időszakot a partneri viszony és tapasztalatcsere jellemzi. Az IMF válságkezelési politikája részben a magyar sikerek miatt sokat változott, korábban a válságokból kivezető útnak egyedül a megszorításokat tekintették, ezzel szemben mára támogató gazdaságpolitikát folytatnak - mondta Tóth Tibor.